Gyakorold a szóbelit, mielőtt élesben kell.

• 3×A háború kitörése és a magyar részvétel: a szarajevói merénylet (1914. június 28.), a Monarchia hadüzenete Szerbiának, a szövetségi rendszerek (központi hatalmak – antant), a magyar katonák a frontonIgazolt
• 3×A háború vége: az őszirózsás forradalom (1918. október 31.), Károlyi Mihály kormánya, a Monarchia felbomlása és a fegyverszünetIgazolt
• 3×A békeszerződés aláírása Trianonban 1920. június 4-én; a magyar küldöttség (Apponyi Albert) és a békekonferencia döntéseRészben igazolt
• 3×A veszteség mértéke: a történeti Magyarország területének mintegy kétharmada és népességének jelentős része; több mint 3 millió magyar került az új határokon kívülreIgazolt
• 3×További következmények: a hadsereg korlátozása (35 ezer fő), jóvátétel, a gazdasági egység felbomlása, a menekültekRészben igazolt
• 2×A háború a hátországban: hadigazdaság, ellátási nehézségek, hadikölcsönök, a háború elhúzódásaRészben igazolt
• 2×1919 eseményei: a Vix-jegyzék, a Tanácsköztársaság (március 21. – augusztus 1.), a román megszállás; majd Horthy Miklós és a kormányzóság (1920. március 1.)Részben igazolt
• 2×A békekonferencia: a wilsoni elvek, a népszavazás kérdése, az utódállamok és a kisantant szerepeNem igazolt
• 2×Időrendi tájékozódás: 1914 – 1918 – 1919 – 1920 eseményeinek helyes sorrendjeIgazolt
• 2×Térbeli tájékozódás: az elcsatolt területek (Erdély, Felvidék, Kárpátalja, Délvidék, Burgenland) és az új szomszédos államok megnevezéseRészben igazolt
• 2×Fogalomhasználat: fegyverszünet és békeszerződés megkülönböztetése, utódállam, revízió, szakszavak helyes használataNem igazolt
• 1×A soproni népszavazás (1921) és a nyugat-magyarországi (burgenlandi) határrendezésNem igazolt
• 1×A trianoni emlékezet és a revíziós politika: „Nem, nem, soha!”, a határon túli magyarság helyzete, a későbbi határmódosítások (1938–1941)Nem igazolt
• 1×Forrásra, térképre, statisztikára, fényképre vagy saját példára hivatkozik (például népességi adatok, az új határok térképe)Nem igazolt

„Az ország területe nagyjából a harmadára csökkent, és több millió magyar a határon túl maradt.”Bizonyíték a válaszból

A tétel feladata: Mutassa be Magyarország szerepét az első világháborúban és a trianoni békeszerződés létrejöttét a következő szempontok szerint: 1. a háború és a magyar részvétel; 2. a Monarchia felbomlása és a forradalmak 1918–1919-ben; 3. a békeszerződés rendelkezései és következményei. Ügyeljen az események időrendjére és az elcsatolt területek megnevezésére!

• 3×Ady helye: a Nyugat első nemzedékének vezéralakja, az Új versek (1906) mint fordulópont, a modern magyar líra megújítójaIgazolt
• 3×A magyarság- és sorsversek: a „magyar Ugar” szimbóluma, a költő magánya, a hazaszeretet és az ostorozó bírálat együttIgazolt
• 3×A szerelmi költészet: a Léda-versek (a szerelem mint küzdelem és fájdalom), később a Csinszka-versek (a szerelem mint menedék)Részben igazolt
• 3×Újító költői eszközök: szimbolizmus, merész költői képek, ellentétek, a ciklusokba szervezett kötetekRészben igazolt
• 3×Legalább egy konkrét vers részletes bemutatása: téma, szerkezet, képek, hangulat, üzenet – a szövegre építveNem igazolt
• 2×Életrajzi háttér: Érmindszent, Nagyvárad és Léda (Brüll Adél), a párizsi utak, Csinszka (Boncza Berta), a korai halál 1919-benIgazolt
• 2×A Nyugat (1908) és a vita a konzervatív közvéleménnyel: az új költészet fogadtatásaRészben igazolt
• 2×Az Isten- és halálversek: a hit és a kétely, a keresés és a halálközelség motívumaNem igazolt
• 2×A háborús versek: az első világháború embertelenségének ábrázolása (például Ember az embertelenségben, A halottak élén kötet)Részben igazolt
• 2×Az életmű szakaszai és kötetei: Új versek, Vér és arany, Az Illés szekerén, Szeretném, ha szeretnének, A halottak élénRészben igazolt
• 2×Fogalomhasználat: szimbólum, ciklus, ugar, ars poetica, szakszavak helyes használataIgazolt
• 1×Szimbólumok és motívumok: az ősz, az ugar, a kapu – jelentésük az Ady-versekbenNem igazolt
• 1×Ady publicisztikája és politikai érzékenysége (újságíróként is dolgozott)Nem igazolt
• 1×Hatása a későbbi költőkre, az életmű mai megítélése, saját olvasói vélemény egy versrőlRészben igazolt

„Az ugar a parlagon heverő föld, Ady szerint ilyen a magyar társadalom: elmaradott, mozdulatlan, és a költő magányos benne.”Bizonyíték a válaszból

A tétel feladata: Mutassa be Ady Endre költészetének újszerűségét a következő szempontok szerint: 1. Ady helye a Nyugat körében, az Új versek jelentősége; 2. a főbb témakörök (magyarság, szerelem, Isten és halál, háború); 3. a költői eszközök és szimbólumok. Legalább egy verset ismertessen részletesebben!

• 3×Az életút és a költészetet meghatározó élmények: az apa hiánya, az anya korai halála, a szegénység, a nevelőszülők, a lelki betegség és a korai halál (1937)Igazolt
• 3×A társadalmi érzékenység: a szegények és a munkások költészete (például Tiszta szívvel, Külvárosi éj), a baloldali eszmék és a társadalmi igazságosság vágyaIgazolt
• 3×Az anyához és a gyermekkorhoz kötődő versek (például Mama, Kései sirató): az anyahiány, a gyász és a bűntudatRészben igazolt
• 3×A nagy létösszegző, önmeghatározó versek (például Eszmélet, A Dunánál, Ars poetica): az emberi lét értelme, a költő feladata, a múlt–jelen–jövő egységeRészben igazolt
• 3×Legalább egy konkrét vers részletes bemutatása: téma, szerkezet, képek, hangulat, üzenet – a szövegre építveIgazolt
• 2×Az életpálya állomásai: Öcsöd és a nevelőszülők, Makó, Szeged és a „Tiszta szívvel” körüli botrány (1925), Bécs és Párizs, BudapestRészben igazolt
• 2×A szerelmi költészet: Óda, Flóra-versek – a szerelem és a világ rendje, a vágyakozás és a magányNem igazolt
• 2×A rend, a harmónia és az önismeret motívuma (Óda, Eszmélet), a pszichoanalízis és a lélektani önvizsgálat hatásaRészben igazolt
• 2×A haza és a nemzet kérdése: A Dunánál, Hazám – a történelmi és a személyes sors összekapcsolásaNem igazolt
• 2×A költői módszer: a hagyományos formák (rím, szigorú szerkezet) és a modern képalkotás ötvözése, tömör, hétköznapi nyelvRészben igazolt
• 2×Fogalomhasználat: ars poetica, létösszegzés, proletárköltészet, ódai hang, szakszavak helyes használataRészben igazolt
• 1×Kötetek és korszakok: Szépség koldusa, Nem én kiáltok, Külvárosi éj, Medvetánc, Nagyon fájNem igazolt
• 1×A Nyugat harmadik nemzedéke és József Attila helye a magyar irodalomban; Thomas Mann üdvözlése (1937)Részben igazolt
• 1×Hatása és emlékezete: április 11., a magyar költészet napja; saját olvasói vélemény egy versrőlNem igazolt

„Apja korán elhagyta a családot, az anyja mosónő volt, és meghalt, amikor József Attila még gimnazista volt.”Bizonyíték a válaszból

A tétel feladata: Mutassa be József Attila költészetét a következő szempontok szerint: 1. az életrajz és a költészetet meghatározó élmények; 2. a főbb témák (szegénység és társadalmi igazságosság, szerelem, anyahiány és gyermekkor, önismeret, haza); 3. a költői módszer és a nagy létösszegző versek. Legalább egy verset ismertessen részletesebben!